A Nagyecsedi szivattyútelep udvarán az 1917-ben épült kőlábazatú fa szerkezetű széntároló épületében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1998-ban Technikatörténeti Kiállítóhelyet hozott létre, mely még ez évben működési engedélyt kapott. A 42 db kiállított tárgy között láthatunk állványos fúró és esztergagépet, mely a bécsi Schuchardt és Schütte cég gyártmánya és a szivattyútelepek karbantartási feladatait szolgálta. A szivattyúk átemelő szivattyúként funkcionáltak. Az istrángos cölöpverő a töltésszakadások elzárásának legfontosabb eszköze volt. Láthatók továbbá az árvízvédekezések idején használt bontó és fúrókalapácsok, a PZ-típusú szádlemez húzó gép. Találkozhatunk a földmérés eszközeivel, teodolittal, mérőléccel.
Az ide látogatónak érdemes megtekinteni az ugyanitt található, még ma is üzemképes szivattyútelepet, amely önmagában is technikatörténeti jelentőségű.
Az 1915-17. között épült gőzüzemű szivattyútelep az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya. A hozzá vezető Lápi-csatorna vizét emeli át a Krasznába. Gépészeti berendezését az Első Hazai Gépgyár Rt., valamint a Ganz és Társa Danubius cégek szállították. A belvíz mentesítési szivattyúzások mellett Mátészalkát és még 14 környező községet látott el villamos energiával. A szivattyútelepet 1987-ben műemlékké nyilvánították, 1994-ben pedig a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Péchy Lászlóról nevezte el, egyidejűleg az épület falára domborművet helyeztek, Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész alkotását.
