Valaha ez a táj, sajátságos arculatával, jelentős szerepet töltött be a Kárpát-medence élővilágában. A változó vízállású, 500-600 km2-es terület, ma már elképzelhetetlen sokaságú állat és növényfajnak adott otthont. A Nyírség száraz homokbuckái és a Szamos folyó között elterülő Ecsedi-láp területéről az 1895-ben elkezdett lecsapolás teljesen eltüntette a több tízezer hektáros vízországot.
A táj fő alkotóeleme a víz lett és vele szoros biológiai kapcsolatban a vízi növényzet például a nád, és a gyékény. Az állatvilágot pedig a különböző halfajták pl; a csík, compó valamint a kétéltűek és vízi emlősök alkották. Nagyon gazdag és változatos volt a madárvilág, főleg a vízi madarak sokfélesége. A hajdani, páratlanul változatos élővilág visszaszorult az apró, szórványos foltokba. E maradvány területek élővilága a Szatmári-sík, a Nyírség és Kárpátalja élővilágának sajátságos keveréke, melyek megőrzése minden ember feladata.
